A kormány nem egyeztetett a távközlési ágazattal a távközlési adó emeléséről, ezért a cégek az ezt tartalmazó törvényjavaslat visszavonását sürgetik – közölte az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az MTI-vel kedden, kiemelve, hogy a kiszámíthatatlan adópolitikai környezet kedvezőtlenül befolyásolja a cégek befektetési hajlandóságát.

Varga Mihály hétfőn jelentette be, hogy a vállalkozások által fizetett távközlési adó 2 forintról 3 forintra emelkedik, valamint hogy 5000 forintra növelik az adó jelenleg 2500 forintos felső limitjét.

Az IVSZ keddi közleményében kifejti: a kormányzati szereplők a közelmúltban a szektorral folytatott szakmai egyeztetések során világossá tették, hogy a távközlési ágazatot érintő jogszabály-módosításokat – a vonatkozó uniós és hazai rendelkezésekkel összhangban – egyeztetik az iparággal.

“Most minden előzetes szakmai egyeztetés, valamint hatástanulmányok nélkül a kormány egy éven belül harmadszor változtatja jelentős mértékben az iparág adóterheit, beavatkozva ezzel a verseny- és piacszabályozási kérdésekbe” – emeli ki a szövetség.

Az IVSZ úgy véli, a kiszámíthatatlan adópolitikai környezet kedvezőtlenül befolyásolja a cégek befektetési hajlandóságát és a mobiltávközlés esetében ez negatívan érintheti a küszöbön álló frekvenciaértékesítés lehetséges eredményét.

A vezetékes szolgáltatásokat jelenleg két különadó is terheli, a mobilszolgáltatások esetében pedig már évek óta nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas az állami elvonás mértéke – hívja fel a figyelmet az IVSZ.

Az AT Kearney nemzetközi tanácsadócég 2013. májusi felmérése szerint Magyarországon az átlagos percdíj 40 százaléka adóból, járulékból és különböző hatósági díjakból áll, így ez a legmagasabb ilyen jellegű teher Európában.

Az IVSZ szerint az új adóteher veszélyezteti, hogy Magyarországon teljesüljön az Európai Unió Digitális Menetrendjében elvárt szélessáv-fejlesztés, valamint az innovatív technológiák és szolgáltatások elterjedése, amelyek fogyasztók millióinak kommunikációs igényeire jelentenek megoldást.

A törvényjavaslat elfogadásával az adóemelésből származó bevételek sokszorosától eshet el a költségvetés, hiszen az idei évre értékesíteni tervezett frekvenciák piaci értéke – és így értelemszerűen ára is – az adóemelés, valamint a kiszámíthatatlan adópolitika hatására objektíve jelentősen csökkenne.

Az IVSZ párbeszédet, kiszámíthatóságot, valamint fenntartható versenyképességet és a lakossági igények magas szintű kielégítését támogató adópolitikát sürget, és kéri a törvényjavaslat visszavonását – áll a közleményben. (mti)

Itt az eredeti hír: Visszavonatnák a Varga-csomagot a telekomcégek .
Még több szegedi hír: Szeged

Bár egy év után ismét többen állnak alkalmazásban előző évhez viszonyítva, a részletesebb adatokból látható, hogy mindez csakis a közfoglalkozásnak köszönhető. Szokás szerint, mondhatnánk.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli közlése szerint 2,69 millióan álltak alkalmazásban áprilisban a legalább öt főt foglalkoztató szervezeteknél. Ez előző hónaphoz képest 54 ezres, előző évhez pedig 5 ezer fős bővülést mutat. Arra, hogy előző évi bázison növekedés mutatkozzon, utoljára tavaly márciusban volt példa, viszont a részletesebb adatok vizsgálata után egyből elmúlik az okunk az örömre, mivel ez a rég nem látott változás ahogy tavaly is, úgy most is a közfoglalkoztatásnak köszönhető.

Azt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból tudjuk már, hogy márciusban indultak el az idei közmunkaprogramok, hiszen akkor több mint 130 ezer ilyen pozíciót nyitottak meg, ennek következtében áprilisra jelentősen meg is ugrott a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma. A KSH közlése szerint a márciusi 92 ezer fő után 139 ezren álltak ilyen munkaviszonyban, vagyis soha ennyi közmunkás nem volt még Magyarországon. A tavalyihoz képest ez valamivel több mint 37 ezer fős bővülést jelent, márciushoz képest pedig még ennél is nagyobb a változás: 47 ezer fős.

Ez pedig azt eredményezte, hogy bőven képes volt kompenzálni a versenyszféra korábbiaknál kisebb mértékű elmaradását tavalyhoz képest. Az áprilisra közölt 1,805 millió fő ugyanis 8 ezerrel marad el a 2012 áprilisi adattól. Az egyébként mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt hónapok éves bázisú elmaradásai egyre kisebb volument jelentenek, ahogy az az alábbi grafikonon is jól látható. Ha folytatódik a trend, akkor a következő hónapokban a tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva végre talán ismét növekedést láthatunk. Ami egyben azt is jelentheti, hogy az elsődleges munkaerőpiac kezd újra magára találni, és a vállalkozások bővítik az alkalmazotti létszámukat a leépítések helyett.

A versenyszféra csökkenése mellett áprilisban jelentős zsugorodás következett be a ritkán említett nonprofit szektor alkalmazotti létszámában is. A márciusi 103 ezer fő után áprilisban már “csak” 86,7 ezren álltak ilyen cégeknél alkalmazásban. Az előző évihez képest 18 ezres az elmaradás, ami szintén apasztotta a közmunka felhúzó hatását az összesített, nemzetgazdasági 2,6 milliós létszámban.

Nagyon nőttek a reálbérek is

A KSH közlése szerint nemcsak a bruttó keresetek emelkedtek, de ami sokkal érdekesebb, és sokkal fontosabb is, hiszen a bérek valódi értékét mutatja meg, a reálkeresetek is igencsak emelkedtek áprilisban. A 40 éve nem látott alacsony, 1,7 százalékos inflációval szemben ugyanis nemzetgazdasági szinten 5,9 százalékkal haladja meg a most közölt 150,7 ezer forintos bér az egy évvel korábban hazavitt átlagos összeget. Vagyis több mint 4 százalékos reálbér-emelkedés mutatkozott. Ugyanakkor a versenyszféra átlagos 162 ezer forintos nettó bére több mint 5 százalékkal ért többet most áprilisban mint 2012 azonos hónapjában.

A nemzetgazdaságban és versenyszférában ekkora reálnövekedés 2011 év vége óta nem mutatkozott, amikor országos átlagban több mint 7, a versenyszférában pedig 8 százalékos reál szintű emelkedés volt.

A közfoglalkoztatási bér lehúzó hatásának köszönhetően a költségvetésben viszont előző hónaphoz képest csökkentek a nettó keresetek: a márciusi 130 ezer forint után áprilisra 127,6 ezer forint közöltek. Ez azonban még így is 3,6 százalékkal haladja meg az előző évit, tehát ebben az esetben is közel 2 százalékkal ér többet a fizetés.